A kémiai kockázatértékelés és kockázatbecslés során a munkavállalókat  érő,  a kémiai anyagok által okozott    expozíciót   vizsgáljuk.  Felhívjuk  a munkáltatók   figyelmét,   hogy  a   biztonsági adatlapok megléte nem kémiai kockázatbecslés és    ezt   a    hatóságok   nem   fogadják   el.

Kockázatjellemzés determinisztikus dózishatás összefüggéssel jellemezhető fizikai, illetve kémiai kóroki tényezők esetében. Vagyis az  adott anyagnak AK (és CK) értéke van –e,  ha igen akkor a határérték alatti kockázat megközelítőleg 0.   A határérték feletti értékek   egészségkárosodást    okozhatnak, melynek súlyossága attól függ, hogy a mért koncentráció mennyivel haladja meg a határértéket. Ha a veszélyes anyagnak nincs AK értéke NAOEL értékeit használjuk Több veszélyes anyag van jelen a munkatérben a 25/2000 (IX.30.) EüM-SzCsM/Munkahelyek kémiai biztonságáról, 1. számú melléklete a munkahelyi levegőben megengedett AK, CK értékei, illetőleg eltűrhető MK, érétékei/ rendelet szerint az additív képletet használjuk. A kémiai kockázatértékelés és kockázatbecslés a gyártó által kiállított biztonsági adatlap, illetve műszeres méréseken alapul.

Maximális koncentráció: a műszak során eltűrt legmagasabb koncentráció, jelölése: MK, a maximális koncentrációban végzett munka esetében a dolgozó teljes munkaképes élete során (18-62 évig) a potenciális halálos kimenetelű egészségkárosító kockázat (rosszindulatú daganatos megbetegedés kockázata) 1:105/év (10 mikrorizikó/év)


A tényleges kémiai kockázat hármas szabállyal számítható pl: a benzol MK értéke: 3 mg/m3 = 10 mikrorizikó, a munkatérben 2 mg/m3 szennyezettséget mérünk, ez esetben a benzol okozta kockázat az alábbi hármas szabállyal számítható: 3/10=2/x x=20/3=6,66 µr intézkedésre nincs szükség, mert 6,66 < 10 a kockázat eltűrhető.